Alberto Carlos de Liz-Texeira Branquinho

portugál diplomata

 

 



Alberto Carlos de Liz-Teixeira Branquinho viszonylag fiatal diplomataként a legkiélezettebb történelmi helyzetben került Magyarországra, amikor a német megszállást követõen már folyt a vidéki zsidóság tömeges deportálása.  Ügyes taktikusnak bizonyult: elõdje, Garrido Bernbõl tett javaslatait elfogadta, de mindenrõl informálta Salazart is, aki a háború utolsó évében már a szövetségesek kegyét kereste. Branquinho 1944 augusztusában Wallenberg tevékenységének példáján kezdeményezte Lisszabonnál ideiglenes útlevelek tömeges kiadását azoknak, akiknek rokonaik voltak Portugáliában vagy Brazíliában, vagy valami üzleti vagy szellemi kötõdésük volt korábban Portugáliához. Mintegy hétszázan kaptak és élveztek ily módon komoly védelmet, és menekültek meg a biztos pusztulástól. A svéd példát követve Branquinho a portugál követség által fenntartott öt portugál védett házban gondoskodott védettjeirõl, egészen 1944 október végi hazahívásáig.

Forrás:

mazsihisz.hu/vakbarat.php