Raoul Wallenberg

Raoul Wallenberg a magyar holokauszt történetének kiemelked? alakja. Bátorsága, szervez?képessége és embersége sok ezer magyar zsidó életét mentette meg.

Wallenberg 1912-ben született Stockholmban. Építésznek tanult, majd dúsgazdag családja vállalkozásaiban dolgozott. 1944 tavaszán az európai zsidóság maradékának megsegítésére létrehozott amerikai kormányszerv, a Háborús Menekültügyi Hivatal felkérte a semleges Svédországot, hogy - mint Budapesttel diplomáciai kapcsolatban álló ország - tegyen lépéseket a magyar zsidók megóvására. A svéd kormány Wallenberget jelölte a feladatra. A 32 éves fiatalember számára ez testhezálló munka volt. Családjában sokan teljesítettek diplomáciai szolgálatot. 1936-ban fél évet Palesztinában töltött, menekült német zsidók itt beszéltek neki a zsidóüldözésr?l és Hitler rendszerének valódi arcáról.1941-ben egy Svédországban él? magyar zsidóval közösen alakított kereskedelmi vállalatot, és 1944 el?tt többször is járt Magyarországon.

Wallenberg 1944. július 9-én érkezett Budapestre, aznap, amikor a vidéki deportáltakat szállító utolsó szerelvény átgördült a határon. Követségi titkári min?ségben átvette a mentési ügyeket. Hamarosan jól m?köd? kapcsolati hálózatot alakított ki, amelybe éppúgy beletartoztak a semleges országok diplomáciai testületei és a zsidó vezet?k, mint a magyar és a német hatóságok egyes tagjai. Az igazi megmérettetés a nyilas korszakban következett el, Wallenberg ekkor vált a diplomáciai embermentés egyik vezéralakjává. Munkatársaival együtt több száz f?s apparátust irányított a ment?munka során. Sok ezer véd?dokumentumot adott ki, élelmezte a svéd védetteket, kés?bb részt vett a nagy gettó ellátásban is. Személyes biztonságát kockáztatva, állandó életveszélyben mentette az embereket az óbudai téglagyárból és a Bécs felé vezet? úton a novemberi halálmenetekb?l éppúgy, mint decemberben a józsefvárosi pályaudvarról. "A helyzet izgalmas és kalandos" - írta - "munkával való túlterheltségem szinte embertelen. Banditák lesnek áldozataikra, verik, kínozzák, agyonlövik ?ket. Egyedül saját személyzetem tagjai közül negyven esetben vittek el és bántalmaztak embereket. Mindent összevetve azonban jó kedvünk van, és élvezzük a harcot." Wallenberg nagyszabású ment?akciói nemcsak a nyilasokat, hanem a németeket is felb?szítették. A berlini svéd követ december közepén felháborodottan kérte ki magának a Birodalmi Külügyminisztériumban, hogy értesülései szerint Eichmann megfogadta: "lelövi Wallenberget, azt a zsidó kutyát". A válaszban a németek nem tagadták le a kijelentést, csak bagatellizálni próbálták.

1945 januárjában Wallenberg a frontvonalon keresztül a szovjet parancsnokságra indult, hogy a további ment?akciókról tárgyaljon. A szovjetek kémgyanús személyként kísér?jével együtt elfogták, Moszkvába hurcolták, és bebörtönözték. A szovjet hatóságok sokáig nem ismerték el felel?sségüket Wallenberg elt?nésében. A magyar kommunista diktatúra azzal is megpróbálkozott, hogy a diplomata elt?nését a zsidó vezet?kre hárítsa, azt állítva, hogy Wallenberget a Zsidó Tanács tagjai végezték ki. Végül Moszkva nyilvánosságra hozta, hogy a svéd emberment?t a szovjet csapatok tartóztatták le. Állításuk szerint Wallenberg 1947-ben, moszkvai börtönében halt meg szívroham következtében.

Forrás:

hu.wikipedia.org/wiki/Raoul_Wallenberg