“Ferencváros területén már a XV. században volt lakott település. A törökök kivonulása után csak romok maradtak bel?le, de a XVIII. század folyamán gyarapodásnak induló Pest vonzásában ez a terület is benépesült. Két évszázad alatt a városrész végigélte a városfalak lebontása utáni hirtelen gyarapodást, az 1838-as nagy árvíz pusztítását, Hild János városrendezési terveinek hatását, amely létrehozta a pesti Duna-part európai hír?, egységes klasszicista beépítését, a kiegyezés utáni rohamos városfejl?dést és a századforduló környékén a megtorpanást. A XX. században Ferencváros jelent?s része áldozatul esett a mesterségesen felduzzasztott budapesti ipar környezeti pusztításának, lakossága a leromló szociális és gazdasági viszonyoknak. Végül egy nagyszabású koncepció, amely a múlt értékeire és a jöv? feladataira egyaránt figyelmet fordított, megalapozta a városrehabilitáció stratégiáját, és ezzel Ferencváros az egyik legrosszabb presztízs? kerületb?l Budapest legdinamikusabban fejl?d? kerületévé vált. Könyvünk ezt a folyamatot követi nyomon.”
Forrás:
"Nem csak egy egyszer? helytörténeti m?r?l van szó, mely számba veszi, hogy egy adott helyen mi történt és mi a helyzet most; azt is igyekeztük körüljárni, hogy mi miért történt, milyen városfejlesztési koncepciók születtek és ezek hogyan valósultak meg. Abban is különbözik a könyv egy hagyományos történeti munkától, hogy az elmúlt 200 év fejl?désének áttekintése után egy el?retekint? rész is helyet kapott a kötetben" - fejtette ki Gegesy Ferenc polgármester, a könyv egyik szerz?je.
A többek közt a Semmelweis Egyetemnek, a Budapesti Corvinus Egyetemnek, a Központi Vásárcsarnoknak, az Iparm?vészeti Múzeumnak, a M?vészetek Palotájának, a Nemzeti Színháznak és József Attila szül?házának otthont adó városrész 1792-ben, I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta a nevét.
Két évszázad alatt a városrész végigélte a városfalak lebontása utáni hirtelen gyarapodást, az 1838-as nagy árvíz pusztítását, Hild János városrendezési terveinek hatását, a kiegyezés utáni rohamos városfejl?dést és a századforduló környékén a megtorpanást. A 20. században Ferencváros jelent?s része áldozatul esett a mesterségesen felduzzasztott budapesti ipar környezeti pusztításának, lakossága a leromló szociális és gazdasági viszonyoknak. Végül egy nagyszabású koncepció megalapozta a városrehabilitáció stratégiáját, és ezzel Ferencváros az egyik legrosszabb presztízs? kerületb?l Budapest legdinamikusabban fejl?d? kerületévé vált. A könyv ezt a folyamatot követi nyomon.
A kerületi önkormányzat ma egy konferencián emlékezik meg Ferencváros elmúlt kétszáz évér?l a Semmelweis Egyetem új épületében. A könyv bemutatóját pénteken a Ráday utca 15. szám alatti ház bels? udvarán tartják az ünnepi könyvhét programjához kapcsolódva.
Forrás: