Márton Áron

 

 

 Szigorúan ellenorzött életek - Márton Áron

(Petényi Katalin és Kabay Barna dokumentumfilmje)

A film drámai sorsokon keresztül mutatja be a román kommunista diktatúra ördögi mechanizmusát, a Securitate működését, a vallás, az etnikai kisebbségek, az emberi méltóság elleni támadásait, és ezzel szemben a belső szabadság, morális felelősség, hit és hűség erejét, mely az áldozatok erőforrása volt kiszolgáltatottságukban. Kortanúk vallomásain és a Securitate dokumentumain keresztül megrendítő képet nyújt a múlt szenvedéseiről, kollaborálásról, hűségről és árulásról.

 

 

 Film készül Márton Áron püspök életéről

 

 

Életrajza

Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.

Székely földműves család szülöttje, az erdélyi Csíkszentdomokoson látta meg a napvilágot. Tanulmányait Csíksomylón, Csíkszeredán majd Gyulafehérváron végezte, az erdélyi katolikusság központjában 1915-ben érettségizett le. Rögtön a vizsgái után behívták katonai szolgálatra, 1916-ban Doberdónál is teljesített frontszolgálatot. A frontot többször is megjárta, csak a háború befejeztével tért haza. Kezdetben földművesként majd vasesztergályosként dolgozott, lassan azonban kirajzolódott benne a vágy, hogy a papi hivatást válassza. 1920 őszén jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe, tanulmányait kiválóan, a tanárai elismerésével végezte. 1924 júliusában szentelték pappá szintén Gyulafehérváron, de első szentmisét Csíkszentdomokoson mutatta be.

Papi szolgálatát Ditrón, Gyergyószentmiklóson káplánként kezdte. Marosvásárhelyen pedig a Katolikus Főgimnázium igazgatóhelyettese lett. Plébánosi kinevezést 1929-ben kapott. 1930–32-ben ismét Gyulafehérváron teljesít szolgálatot, udvari káplánként és püspöki levéltárosként dolgozott a püspöki székhelyen. 1932-ben Kolozsvárra került, ahol egyetemi lelkészként és hitoktatóként folytatta munkáját. Püspöki kinevezését XI. Piusz pápa 1938 karácsonyán írta alá, fölszentelésére ’39. februárjában került sor. Apostol utódi küldetését Erdély egyik legviszontagságosabb idején tölthette be.

1939 novemberében nemzetközi mércével is az elsők között mondott beszédet a háború ellen az Erdélyi Római Katholikus Státusz közgyűlésén. 1940-ben jelentős fordulat történt Erdéllyel, az északi területeket ugyanis a II. bécsi döntés visszacsatolta Magyarországhoz. A déli területek azonban továbbra is Románia fennhatósága alatt maradtak. Márton Áron érezve a felelősségét úgy döntött, hogy a vissza nem csatolt területek híveivel marad, őrizve és támogatva magyarságukat és katolikus hitüket (kb. 150 000 magyar maradt továbbra is a határon túl). Miután a háborút ellen is az elsők között emelte föl szavát, a zsidóság deportálását is az elsők között ítélte el 1944 májusában. Híres beszédet mondott a kolozsvári Szent Mihály-templomban, megparancsolta a papságnak és a rendházaknak az üldözöttek bujtatását. A magyar kormány válaszul az erdélyi katolikusság jeles alakját, a már akkor is tömegeket vonzó főpapot kiutasította Kolozsvárból.

1944 őszén a bevonuló szovjet csapatok nyomában román irreguláris alakulatok törtek be Erdély területére, Észak-Erdély pedig visszakerült Romániához. Márton Áron 1946-ban egy memorandumot fogalmazott, amelyben azt kérte, hogy az erdélyi magyarság is kapjon szót a béketárgyalásokon. Későbbi elítélésében ez fontos vádponttá vált. A kiépülő román kommunista rendszerben a magyarságot nemzetisége és vallása miatt sanyargatták és támadták, több egyházi személyiséget börtönbe vetettek. Márton Áront 1949 júniusában tartóztatták le életfogytiglani rabságra ítélve. 1955 februárjában, a rendszer ideiglenes enyhülésével szabadon bocsátották, márciusban visszatérhetett Gyulafehérvárra. Ismét kezébe vette az egyház vezetését, újjászervezte a papi képzést, menesztette a kommunista rendszert kiszolgáló békepapokat, ismét lelkigyakorlatokat szervezett. Körútjain bejárta egész Erdélyt, a nép mindenhol kitörő lelkesedéssel fogadta. A román állam hamarosan ismét veszélyt látott az erdélyi püspök személyében, ezért 1957-ben házi őrizetre kárhoztatta, 1967-ig nem hagyhatta el a püspöki rezidenciájának területét. A rendszer újbóli enyhülésekor 1969-ben járt először Rómában. A hetvenes évek elején rákos betegség alakult ki nála, 1980-ban kérte nyugdíjazását, amit a Vatikán elfogadott.

1999-ben posztumusz kapta meg Izrael Államától a Világ Igaza kitüntetést, boldoggá avatási pere folyamatban van.

Források:

Márton Áron wikipédia-szócikk Forrás: wikipedia.hu

Márton Áron szócikk, Kereszténydemokrácia Tudásbázis Forrás: barankovics.hu 

Márton Áron, püspök Forrás: romkat.ro