Imaházak és zsinagógák
A kerület akkori területén 1869. év végén az izraelita vallásúak száma 2050 f? volt. Ekkor még templomuk nem volt, vallásuk gyakorlásához különböz? helyeken, lehet?leg lakókörzetükben, imaházakat létesítettek.
A József körút és a Múzeum körút közötti területen 1867-ben létesült a pesti zsidóság els? imaegylete, az Üll?i út és a Mária utca sarkán lév? lakóházban. Az imaházat Atlasz Samu, Kohn Jakab, Szauer Ármin és Weiszkopf Jakab alapította. Ez kezdetben csak egy nagyobb szobából és konyhából állt, de kés?bb kib?vítették, és a n?k részére karzatot építettek hozzá. Az imaház fér?helyeinek a száma ekkor 440 f? volt. Néhány évvel kés?bb ez az imaház a Mária utcába, egy másik épületbe költözött, amelyet 1907-ben avattak fel.
A ?józsefvárosi palota- vagy Mágnásnegyedben? helyezték el az 1876-ban alapított Országos Rabbiképz? és Tanítóképz? Intézetet, amelynek felavatására 1877-ben került sor. Az intézethez természetesen saját imatermet létesítettek, ahol az intézmény növendékei, oktatói, illetve a környéken lakó zsidó hív?k imádkozhattak.
Az ?szi nagyünnepek idején ideiglenes imahelyként üzemelt a régi Országház nagyterme a F?herceg Sándor (ma Bródy Sándor) utca 4. sz. alatti épületben, továbbá már 1908-ban, amikor a hívek száma már több mint 23 és félezer volt a kerület akkori területén, a József körút 8. és a Szentkirályi utca 6. sz. alatti házakban is tartottak Istentiszteleteket. Az el?bbi épület (az úgynevezett Simplon-ház) els? emeletén m?ködött a Gyenes tánciskola, ahova a zsidó fiatalok jártak szórakozni-találkozni, s ahol ünnepi istentiszteletet is tartottak. Az utóbbi házról tudni kell, hogy 1903 körül építették, és 1939-ben a gazdag zsidó báró, Kohner bankár és családja vette meg. A földszint egyik lakásában a katolikus hírügynökség (Malesiner) m?ködött, míg a második emeleten Stümmer Frigyes csokoládégyárosnak voltak irodái. A holokauszt idején sok zsidó lakóját deportáltak, de a helybeliek emlékezete szerint egy család kivételével mindenki hazajött. A Kohner-család a házat az Izraelita Hitközségre hagyta, és az államosítás után a lakások részben tanácsi, részben hitközségi tulajdonba kerültek.
Egyesületi imaház volt abban az id?ben a Szentkirályi utca 1. sz. alatt a Magyar Zsidó Ifjak Egyesületének épületében. Ideiglenes f?ünnepi imahely volt továbbá 1904-t?l a Kálvin tér 19., valamint 1914-tôl a Baross utca 5. sz. alatti Országos Izraelita Tanítóképz? Internátusának termeiben, akárcsak a Baross utca 77. és a Baross utca 124. sz. alatt m?köd? Izraelita Hitoktatók Egylete Imaházában.
1920-ban alapították meg az Ahavasz Cheszed (= a jótékonyság szeretete) Imaegyesület imaházát az Örömvölgy utca 9/b. sz. alatt (ma Diószeghy Sámuel u.), ahol a rendszeres istentiszteletek mellett a templom el?járósága gyakran rendezett ünnepségeket, társasvacsorákat. A zájin-ádár (Mózes születésének és halálának emléknapja) ünnepélyek keretében rendszeresen tartottak gyászistentiszteletet, elhunyt tagtársaik emlékére.
Az Emberbarát Egyesület imaháza 1887-ben kezdte meg m?ködését a Szilágyi utca 5. sz. alatti épület emeletén. 1895-ben a Kerepesi út 45. sz. alatt létesült dr. Grauer Vilmos magánimaháza. 1911-ben a Karpfenstein (ma Karácsony Sándor) utca 26. számú házban nyílt imaház. 1913-ban kezdte meg m?ködését a Guttman Ignác vezetése alatt álló egylet a Teleki tér 1. számú házban, az I. világháború után, 1920-ban pedig a ?Haladás Templomegylet?, a Luther utca 4. számú ház udvari épületében. A ?Békeegyesület? a Dobozi utca 45. sz. alatt volt.
1921-ben a Magdolna utca 15. sz. alatt létesült az ortodox ?Sevesz Achim? (= Testvérek együttléte) Egylet imaháza. Ugyancsak e korból való a Magdolna u. 44. (a zsibárus templom), valamint a Lujza utca 8. sz. alatti "Keresked?k temploma", amelyek a piaci ószeresek és árusok törzshelyei voltak. A Lujza utca 21. sz. alatti askenázi (= német, de valójában galíciai-orosz) imaház, amelyet különösen a Tóra-másolók látogattak. Ez id?tájban kezdte meg m?ködését a Teleki tér 5. sz. alatti imaház és a Teleki tér 22. sz. alatti az úgynevezett ?Csortkeve Síl? szefárd zsinagóga. Alapítói ugyanis csortkovi (galíciai) hászidok voltak. A ?Józsefváros Imaház-egyesülete? az Erdély utca 19. sz. alatt m?ködött.
Freud Dezs? 1922-ben, a volt józsefvárosi kaszinó épületét alakíttatta át nagyméret? zsinagógává. 1921-ben ugyanis az Emberbarát Egyesület tagjai megvásárolták a Nagyfuvaros utca 4. számú házat, melynek földszintjén és els? emeletén közösségi helyiségeket alakíttattak ki, az udvar területére pedig a tervez? mérnök 800 fér?helyes zsinagógát épített. A zsinagógát, amely a II. világháború el?tt nagyon látogatott volt, 1922. ?szén avatták fel. A zsinagóga, elkészülte után, az Emberbarát Egyesület Szilágyi utcai imaházának funkcióját vette át. Az ?Éc Chájim? (= Élet fája) ortodox imaegylet, ezzel a nagy zsinagógával szemben, a Nagyfuvaros utca 3/b. sz. alatti ?Kauffmann-ház? els? emeleti és udvari lakását alakította át imaházzá. A ház udvarán, a táslich célját szolgáló kút maradványa mindmáig látható.
A századforduló elején Oroszország és Galícia fel?l érkez?, letelepedési engedéllyel nem rendelkez?, haszid zsidók közül sokan átmenetileg az úgynevezett ?Zsibárus-ház?-ban, a Lujza utca 16. sz., Magdolna u. 40/46. és Dobozi u. 19. alatti, annak idején még egybefügg?, egymásba átjárható épületegyüttesben béreltek szállást. A román tulajdonosnak ugyanis jó rend?rségi kapcsolatai voltak, így uzsoraáron, egy-egy lakásba több családot is bezsúfolva tudta értékesíteni ingatlanát.
Ebben a körzetben, érthet? módon, számos kis szefárd és hászid imaház létesült. Ilyenek voltak a Dobozi utca 7-9. (átjáró-ház, amelyen keresztül a Lujza u. 8. zsinagógába is át lehetett jutni), a Szilágyi u.4; a Magdolna u. 2. szám alatt m?köd? imádságos házak. A volt Tisza Kálmán (ma Köztársaság) tér 12. sz. alatti épületben hosszú ideig m?ködött egy haszid imaház, ahol az 1940-es években az Ukrajnából átszöktetett belzi ?csodarabbi? is m?ködött. A rabbi itt mondta el híres búcsúbeszédét, majd a szomszéd (10. számú) házban, Weiszfeld Lipót cukrászmester, zsinagógai elöljáró lakásában leborotválták, és német tiszti egyenruhába öltöztetve, kimentették Magyarország területér?l.
Forrás: