A Páva utcai zsinagóga
Ferencváros, lakói kézm?vesek, iparosok, malmosok, keresked?k. 1830-ban 8 zsidó él a IX. kerületben, 4 n? és 4 férfi. 80 év múlva, 1910-ben 9846. Az els? imahely 1900-ban alakult a Márton utcában, kés?bb az igény miatt még két helyen tartottak istentiszteleteket, ám ezeket a helyeket csak bérelték. A helyi vallási központ a patinás Ráday utcában kapott helyet több imaterem jegyében, kés?bb Talmud-Tóra iskola is alakult itt. 1910 elején döntöttek, egy nagy zsinagógára van szükség. A leend? zsinagóga pontos helyét is kiválasztották, mégpedig a VIII. kerület határán fekv? Páva és T?zoltó utcai saroktelekre, amelyet Belatini Braun Géza gyáros ajánl fel, aki a Magyar Iparm?vészeti Társulat tagja is többek között. A teleken egy m?hely állt, el?ször csak ezt alakították át Köch Károly épít?mester irányításával. Két épületet építettek, egy nagyobb téglalap alakút a T?zoltó utca oldalán, a férfiak részére (176,4 m2), és egy kisebbet a Páva utca oldalán a n?knek (128,8 m2). Ez 205-160 ül?helyet jelentett. A frigyszekrény a két utca metsz?désében a Páva utca falán állt. Küls?t tekintve egyszer? lakóház kinézet? volt. Korabeli fénykép sajnos nem maradt fent.
1910 pészachján itt tartották az els? istentisztelet, így most volt a 100 éves évfordulója a teleknek zsidó liturgiai szempontból. 1910 végére már olyan kritikusan sok zsidó élt itt, hogy döntöttek, a nagy zsinagóga felépítése nem várhat. A tervekkel Román Miklóst bízták meg, az aszódi zsinagóga tervez?jét.
1910-es centrális kupolás szecessziós épületét az ötvenes évek elején bontották le. A háborúban találatot kapott, s a szovjet csapatok megszentségtelenítették. Az egykori zsidó elemi (héder) ma Városi Bölcs?de. Falán 2005-ben helyezett el a város emléktáblát.
Ám a világháború kitörése, a gazdasági válság és a hitközségi elnök halála miatt az építkezés eltolódott. Az alapkövet nehéz küzdelmek után 1921. október 26-án rakták le , ám! a régi imaházat csak 1923-ban bontották el, és kezd?dött meg az érdemi építkezés, teljesen új tervek alapján, az új tervez? Baumhorn Lipót, aki kétségtelenül a magyarországi zsinagógaépítészet legnagyobb egyénisége.
El?csarnoka 13 × 3,78 m, az imaterem 20,40 × 12,60 m, apszisa 4,40 × 12,60m , összesen 361,62 négyzetméter terület?, amihez hozzájön a karzat, ahol hajdanán a n?k imádkoztak, most pedig szédereknek ad helyet. A bima eredetileg a terem közepén állt, márványemelvénye ma is látszik, tehát eredetileg ortodox közösségnek épült. Ma a nagy zsinagóga nem tölt be liturgiai funkciót, a Holokauszt Emlékközpont részeként, inkább csak látványosság.
A körzetben él?k a zsinagógához csatlakozó melléképületben imádkoznak, jól m?köd? neológ közösséget alkotva. A bels? tér kék, fehér, sárga (három hagyományos zsidó szín) festése a szegedi zsinagógából köszön vissza. A festés stílusa romanizáló: a középkori festészetben oly gyakran használt függönydrapéria a szentély apszisában a falak motívumaival jut érvényre. A szentély két pillére a salamoni templom két oszlopát jelképezi. A n?i karzat pedig makkabeus liliomokkal van teleszórva.A Tóraszekrény nem a hivatalos keleti irányba néz, hanem dél felé. Aztán a kés?bb épült új imateremben, ahol most is vannak az imák, már kelet felé.
Forrás:
www.kidma.hu/zsinagoacutega-tours/archives/04-2010