A józsefvárosi zsidó közösség kialakulása
A Józsefvárosban, a XVIII. századi Lerchenfeld-en – azaz Pacsirtamez?n – els?sorban földm?vesek és napszámosok laktak, akiknek letelepedését a mez?gazdasági m?velésre alkalmas bérletterületek és a k?bányai sz?l?k határozták meg. Lakói között nagyszámú szlovák élt, ezért e területet “Slavische Festung”-nak nevezték.
A Józsefvárosban, 1830-ban még nem éltek zsidók. Kés?bb azonban, a 19. század közepe táján, megindult a zsidóság nagyobb arányú betelepedése, többségében a keleti országokból, Galícia fel?l és kisebb arányban Óbudáról. Nagyszámú szegény sorsú zsidó telepedett itt le: kiskeresked?k, kisiparosok, zsibárusok. A jobb módúak inkább a Nagykörút és a Kiskörút közti, úgynevezett „Mágnásnegyed’”-ben, a szegényebbek a Józsefvárosi pályaudvar, illetve a piac, a mai Teleki tér körül. A keresked?k és a zsibárusok nagy arányú letelepedésének az volt az oka, hogy a Józsefvárosi pályaudvar közvetlen közelében volt az akkori “üzletközpontnak” számító Teleki téri piac. Munkalehet?ségük megtalálása alapján kézenfekv? volt, hogy a piac környezetében, illetve szomszédságában vásároljanak lakhelyet.
A Teleki teret az építészek már elejét?l fogva piacnak szánták. (Köszönhet? volt ez annak, hogy pár sarokkal arrébb, a kerület kell?s közepén volt a Tisza Kálmán tér, amely zöld pázsitjával, a sok k?paddal és a patinás Városi Színházzal kivívta magának a Józsefváros, s?t a „f?város legszebb tere” titulust.)
A Kerepesi út forgalma és a nagy vásárterek kedveztek a kereskedelmi központ kialakulásának, környezetük a zsidók által s?r?n lakott városrésszé alakult. A vásártér és a piactér környékén orosz, lengyel, részint haszid hagyományokat ?rz?, szegény sorsú zsidó népesség telepedett le. A zsidó lakosság szórakoztatásáról a nagyobb vendégl?kben fellép? jiddis színtársulatok gondoskodtak. Így például a XIX. század végén és a XX. század elején, a Népszínház u. 28-ban híressé vált Wertheimer-kávéház dobogóján.